Kondorosi Béla hétköznapi kalandjai

Szasz Tesó,

mivel itt most minden a foci körül forog, elég nehéz másról beszélni. kivéve talán azt a német(!) kollegámat, akitől kérdeztem, hogy na, láttad a meccset? - csak hogy dumáljunk valamiről, ha már van olyan pofátlan, hogy itt dolgozik. erre azt találja mondani, hogy őt ugyan nem érdekli, hogy 11 milliárdos rúgdos egy labdát (amúgy meg 22, cserékkel együtt 28, kivéve, ha Észak-Korea is játszik, mert azon a térfélen aligha van milliárdos). mondom, hogy hát helló ez az egész nemzeted büszkesége, te köcsög, erre meg hogy lófaszt, inkább az az égő, hogy a külügyminisztere nem tud angolul. jó, oké, ez tényleg kicsit gáz, de akkor is elég szánalmas, hogy a pohara ennyire félig üres. merthogy ha más nem, legalább az, hogy eladják azt a sok rohadék vuvuzelát, meg hogy megtriplázódott a sörfogyasztás, és a fekete-piros-sárga akármik forgalma. egyedül a kurvák szopnak. azaz pont hogy nem, mert ugye van egy elég tetemes metszete a kurvázók és a focibuzik halmazának, aki most ugye baszik baszni, inkább nézi, hogy a csapatát szopatják a szerbek. onnan tudom, hogy mutatták a tévében. de komolyan.

merthogy a bravúros ausztrálverés után jöttek a Csehszlovákok Jugoszlávok Szerbia és Montenegró. előtte mindenki tele önbizalommal, kicsit lesajnálva ezeket a balkáni izé, focistákat, aztán mégiscsak letérdelt az überválogatott. mondjuk azt bírtam kicsit, amikor beállították a bosnyák Marko Marint, hátha szétrúgják a szerbek. csak hát utánanéztem - így sem sokkal kevésbé érdekes - hogy az igazából boszniai szerb, tehát minden bizonnyal beépített ügynök. így már azért nem olyan meglepő a német vereség - tudom, te szereted az összeesküvés-elméleteket. na, ne félj, az eddig istenített Löw ma már címlapon van, hogy sorsdöntő meccs, meg hogy egy esetleges vereség az állásába fájhat. ez a nép sem kevésbé bornyú, mint bármelyik.

voltam vasárnap magyarfocin. hogy rúgtam egy gólt, egy kapufát, meg adtam egy gólpasszt, azt most meg sem említem, de ott is mi volt, bázz. egyik játékos nem érte már el a labdát, így véletlenül kicsit megrúgta a másikat, egyből ki is alakult az alábbi párbeszéd:
- ha heee, eee!
- jólvan, jólvan fault volt, bocs.
- háde heeee ee, mit kell rúgdosódni?!
- mondtam má, hogy a labdára mentem, nem értem el, fault volt, ott a labda, rúgjad már ...te köcsög!
- köcsög vagy ám te, tudod-e?!
- te vagy a köcsög
- nem. te!
- szádat befogod, jó lesz-e? azt hiszed, félek tőled?
- és én tetőled? gyere csak ide!
- ...

na, itt már le kellett fogni mindkettőt, mert helyben átharapják egymás torkát, de aztán két perc múlva mit látok? mosolyogva pacsiznak, hogy hát na, nem úgy gondoltam, ne haragudj már (...te köcsög!)


igen, tesó, a futball maga az élet!