Hallo Bruder,
Kihasználva, hogy vélt vagy valós főnökeim épp hisztiznek valamin, nekem meg pont semmi sürgető dolgom, úgyhogy bentről írok, mert volt ám vidámság a hétvégén bőven. Egyrészt nyert ugye a Diósgyőr is, ez már eleve örömteli, de ami még ennél is egy kicsit közvetlenebbül érintett, az a szombati gulyás-party. khm, azaz Gulasch-Party.
Na, az volt, hogy még valamikor hétközben fogadtam Imolával, aki amúgy Csabi csaja, hogy nem bírja már meginni azt az n+1edik sört. ez akkor volt amúgy, amiről a múltkor is írtam, hogy kék/zöld piát adtak jófejségből. az egész csak arra ment ki mondjuk, hogy valami időbeli keretet adjunk az ottartózkodásunknak, vagy ha már nem, akkor legalább kajálok egy jót, merthogy a tét az volt, hogy a vesztes főz egy gulyást a nyertesnek. így azonban, hogy volt kellő motiváció, 5 perc alatt leküldte azt a sört, így kénytelen voltam gratulálni a győztesnek, és beismerni választási vereségem - annak minden kötelezettségével együtt.
Így érkeztünk el a szombathoz, és hát nyilván kibővítettük a résztvevők körét az összes itteni magyar pajtásra, úgyhogy ha valamit elbaszok, akkor a full renningeni telephely kap gyomorrontást, szalmonellát, bélférget vagy isiászt. vagy alkoholmérgezést, de mondjuk ahhoz már tényleg semmi közöm. végül Zsoltnál gyűltünk össze, mert neki van a legjobb konyhája, meg az egy főre jutó négyzetméterek száma is csak nála haladta meg a kettőt, amúgy meg a német ÁNTSZ nyilván nem engedélyezte volna az étterem megnyitását. annyi, hogy neki van még egy kisfia is, hozzá tartozó feleséggel, így kicsit visszafogottabbak voltunk - mégse azt lássa má a gyerek, hogy apu barátai mind sugárbanhányósat játszanak. tündéri egy kiscsávó amúgy (lassan bebuzulok itt, régen nem használtam ilyen szavakat, hogy "tündéri", bazz), passzolgattunk kicsit, megtanítottam lábbal átvenni a lasztit, szóval tehetség van benne. meg ahogy Kenyerest beforgatta, na, az mesteri volt! figyeld a párbeszédet:
- Szereted a kutyákat?
- Igen, de csak azt, amelyik nem harap - válaszolja a gyerek
- Akkor rajzolsz egyet?
Erre rajzol valami nagy pacát, hogy akkor ez itt a kutya, de végülis egy nagy gubbasztó komondornak simán elment, nem is ez a lényeg, kapja is a kérdést, hogy:
- Ez milyen kutya
- Harapós.
- Harapóóóós? dehát akkor nem félsz tőle? hmm-mm?
- Nem, mert ez csak egy rajz.
há nem? döhülye. csak rajz, bazmeg. hogy félne má.
na, de vissza a kajára. igazi gulyásleves klasszik volt sertésből. a hagymát szalonnazsíron (!) pirítottam, oszt só-bors-paprika-kömény, zöldségek, és kész. még egy kis vörösbor ment bele. meg egy kicsi még a szakácsba is. csak az íze végett. úgyhogy jó lett.
legalábbis onnan gondolom, hogy követelik a következőt, amit majd valószínűleg a beköltöző show ürügyén fogunk tartani, merthogy pénteken visszaköltözök a faluba, végre ki a szállodából. mondjuk ott meg nem nagyon lesz hely, ezért lenne jó egy bogrács is, és akkor aztán tényleg szétmagyarkodnánk magunkat valami erdőszélen: Gulasch, Puszta, Wein és Starker Stefan.
szóval látod, enni azért van mit.